Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség a mohácsi csata kutatására. A válasz egyszerű: Mert nem tudjuk pontosan hol volt az ütközet, és hogy hogyan is zajlott le. Bár néhány török és magyar szemtanú is leírta az eseményeket, azokban nem szerepel olyan egyértelmű támpont, amely kétséget kizáróan beazonosíthatóvá tenné a történések helyét: a leírások sok helyen hiányosak, többértelműek, ellentmondóak. A képen a piros téglalappal jelölt terület jelentős részén történhetett a csata 1-1 fontos mozzanata, amelyeknek kétségtelenül maradtak lenyomatai. Ezen túlmenően valahol e területen lehet eltemetve, akár 10-15.000 katona, zömében keresztény gyalogosok, tömegsírokban. Ez a kb. 120 négyzetkilométeres terület azonban olyan nagy, hogy teljes régészeti feltárása szinte lehetetlen, így fontos, hogy mielőtt ásatásokra kerül a sor, megpróbáljunk ehhez szilárdnak tűnő támpontokat találni. A csekély erőforrásokat azokra a területek feltárására lenne érdemes fordítani, ahol a legnagyobb valószínűséggel történhettek az események. Ezért van szükség arra, hogy a források és a háttérismeretek lehető legszélesebb körét feltárva megvizsgáljuk, elemezzük és meghatározzuk hol kereshetjük a régészeti nyomokat és bizonyítékokat a legnagyobb valószínűséggel.