Az előző posztokban arról volt szó, hogy hogyan szerezhetünk közvetlen adatokat a mohácsi csata lefolyásáról. Azonban van még egy nagyon fontos fajtája az ismereteknek, amiket összefoglaló néven háttérismereteknek nevezhetünk. Ilyen közvetett, azaz nem közvetlenül a csata eseményeire vonatkozó adatok nélkül a csatára vonatkozó konkrét ismeretek nehezen értelmezhetők, sőt könnyen félrevezethetnek bennünket, amely csapdába sokan beleestek már.
Hogyan éltek az akkori emberek, milyen céljaik voltak, milyen nehézségekkel néztek szembe? Milyen volt a csata idején a Magyar Királyság és a többi résztvevő ország politikai, gazdasági, katonai helyzete, mik lehettek a szándékaik, lehetőségeik? Hogyan zajlottak az akkori csaták, hogyan harcoltak a korabeli seregek egymás ellen? Csupa olyan kérdés, amelyet csak történészek segítségével válaszolhatunk meg. A kor társadalmát, hadseregeit, eszmeiségét kutató történészek munkája nélkül lehetetlen vállalkozás lenne még a csata néhány órájának rekonstrukciója is.
Elengedhetetlenül szükségesek továbbá földrajzi, geológiai ismeretek, amelyek segítenek a küzdelem helyszínének, domborzatának, vízrajzának, útviszonyainak rekonstruálásában. Ennek kutatása csak pár éve került az érdeklődés homlokterébe, korábban egyedül az előző posztban már említett Papp László foglalkozott behatóbban a kérdéssel.
Az alábbiakban azokat a történészeket sorolom fel, akik kutatásaikkal számomra leginkább segítették a kor és a résztvevők alaposabb megismerését, akik munkáit a legnagyobb haszonnal forgattam. Emellett persze tisztelettel kell adózni azon itt fel nem sorolt számtalan szakembernek, aki munkájukkal hozzájárultak az adott kor megértéséhez.
1. KÁLDY-NAGY GYULA: Turkológus, Szulejmán szultán korának szakértője. A Török Birodalomra, és különösen annak hadkiegészítési viszonyairól szóló, török levéltári anyagokat feldolgozó kutatásai révén tudunk például viszonylag pontos becslést tudunk adni a török sereg nagyságáról, összetételéről.
2. KUBINYI ANDRÁS: Középkorkutató, a Mátyás- és a Jagello-kori Magyarország társadalmának és hadseregének szakértője. Műveiből érthetjük meg átfogóan a Magyar Királyság korabeli társadalmának, hadszervezetének helyzetét, viszonyait, működését. E tényezők alapvetően befolyásolták a csata körülményeit, alakulását.
3. ÁGOSTON GÁBOR: Történész, az oszmán hadsereggel kapcsolatos kérdések szakértője. Folyamatosan zajló török levéltári kutatásai alapján lényeges adatok birtokába jutottunk a török sereg tűzfegyverrel való ellátottságról, ágyúparkjának jellemzőről, illetve ezek harctéri alkalmazásáról, valamint a török harcrendet, harcmodort illetően.
4. B. SZABÓ JÁNOS: A fiatalabb történésznemzedék képviselője, aki az utóbbi időszakban újra „térképre helyezte” a mohácsi csatát. Történészi mércével mérve is szélesnek mondható forrásbázisú tanulmányaiban számtalan új adattal és szemponttal gazdagította a csatáról szóló gondolkodást. Széles közönség számára is érdekes és érthető ismeretterjesztő könyvei és előadásai segítenek közelebb hozni a mohácsi csatát (és más fontos ütközeteket) tudományos háttérrel nem rendelkező érdeklődőkhöz is. Az alábbi linken érhető el a mohácsi csatáról szóló előadása.
https://www.youtube.com/watch?v=jfxEJfUmtRg
A következő posztban személyes terepbejárásom tapasztalatairól lesz szó.
