Az elkövetkező posztokban a rekonstrukcióhoz szükséges adatok forrásai lesznek terítéken. Most az elsődleges (a csatában részt vett emberek élményein, elmondásain alapuló) keresztény forrásokat gyűjtöttem össze. (A török és az egyéb további forrásokat a következő posztokban fogom röviden bemutatni). Történészeink, levéltárosaink a mai napig végzik azt a nagyon alapos munkát, amely a szóba jöhető adatok megismerését szolgálja.
BRODARICS ISTVÁN: A LEGIGAZABB LEÍRÁS A MAGYAROKNAK A TÖRÖKÖKKEL MOHÁCSNÁL VÍVOTT CSATÁJÁRÓL: Tekintettel a szerző műveltségére, kancellári pozíciójára, illetve az írás terjedelmére, részletgazdagságára ez a mű számít a csata első számú keresztény adatforrásának. Körülbelül másfél évvel a csata után keletkezhetett, első sorban a személyekre fókuszálva írja le a csatát megelőző hetek, napok, a csata napjának történéseit. Mivel latinul íródott ezért a különböző fordítások adattartalma némileg eltérhet. A későbbi posztokban az eltérő értelmezéseket külön jelezni fogjuk, megkísérelve megtalálni a legpontosabb fordítást.
Elérhető hangoskönyv formájában is (vezetés közben remek hallgatnivaló:-))
https://www.youtube.com/watch?v=_dUcV1_dQKI&list=PLackOwtik0Bu2CZR0g395t8tPswhFpVdZ
VERANCSICS ANTAL: MAGYARORSZÁGON LEGUTÓBBI LÁSZLÓ KIRÁLY FIÁNAK LEGUTÓBBI LAJOS KIRÁLYNAK SZÜLETÉSE ÓTA ESETT DOLGOK EMLÉKEZETE : Olyan más keresztény forrásban alig említett részleteket oszt meg, amelyek összhangban vannak a török forrásokkal (pl. hogy a magyarok elérik a török tábort.) Az egyes leírások azért különbözhetnek, mert mindenki azt tudja elmondani, amit ő személyesen
CSEH LEVÉL: Érdekes adatokat tartalmaz egy korabeli cseh levél, amely a csatában részt vett személyek visszaemlékezésén alapszik. Fontos adalékokat tartalmaz nem csak az eseményekre, hanem a fegyverzetre és hadi működésre vonatkozóan is. Leírja, hogy akik nehéz páncélt viseltek kisebb valószínűséggel élték túl a csatát, mint azok, akiken ez nem volt. https://epa.oszk.hu/00000/00018/00039/pdf (Hadtörténeti Közlemények 1889, 503.o)
JACOMO ZARATINO, a magyar jobbszárnyon (Batthyányi) harcoló külföldi katona beszámolója, számos értékes, máshol le nem írt részletet mondott el a csatáról, pl becslést adott a török ágyúsánc hosszára vonatkozóan. ANTONIO BOEMO velencei kém jelentése és ANTONIO BURGIO pápai követ levelei szintén tartalmaznak hasznosítható, túlélőktől szerzett fontos ismereteket. Sok adatot tartalmaznak a külföldi túlélők beszámolói, amelyek már pár hónappal később megjelentek külföldi újságokban.
A fenti leírások megtalálhatóak az alábbi két igen részletes forrásgyűjteményben, ajánlom mindenki figyelmébe őket:
MOHÁCS EMLÉKEZETE c. könyv (szerk.: Katona Tamás)
MOHÁCS . (szerk.: B. Szabó János)
