Avagy megfejthető-e 500 év távlatából, hogy hol és hogyan zajlott le a mohácsi csata?

A mohácsi csata rekonstrukciója

A mohácsi csata rekonstrukciója

A terepbejárás fontossága

2020. január 23. - D_T

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember

A TEREPBEJÁRÁS FONTOSSÁGA
A forrásokat taglaló posztok közül ezen utolsóban a térképekről és helyszíni bejárás fontosságáról ejtünk pár szót. (A következő poszttól már belekezdünk az érdemi munkába az akkori terep rekonstruálásával)
Valamire való nyomozás nem képzelhető el a helyszín ismerete nélkül, így van ez akkor is, ha egy ötszáz évvel ezelőtti eseményt szeretnénk rekonstruálni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanis, hogy „tett” tágabb helyszíne ismert és könnyen elérhető. Hogyan tudunk hát ismereteket szerezni a terepről?
A terep rekonstruálását illetően adódik a felvetés, hogy a térképek segítségével ez könnyen megoldható. Ez azonban csak részben igaz. A területről rendelkezésre álló legkorábbi térképek ugyanis legalább 200 évvel a csata után keletkeztek. Viszont ezek is - az azóta keletkezett, illetve a mai műholdas térképekkel együtt - jól használhatóak az átalakulás trendjeinek, mértékének nyomon követésére. Nem kis szerencsénkre sem a természetes átalakulásnak sem a mesterséges átalakításnak valószínűleg nincsenek olyan következményei, amik gátolnák az eredményes rekonstrukciót. Fontos ismereteket szerezhetünk még a korabeli oklevelek tartalmának megismerésével is, amelyek támpontokat nyújtanak a földrajzi viszonyok megismerésében.
Ha azonban igazán mélyre ható ismereteket szeretnénk szerezni a terepről, akkor semmilyen térkép nem tudja helyettesíteni a helyszíni tájékozódást. A terep, valamint az irányok és a távolságok helyes érzékelése, összefüggések felismerése csak a helyszínen lehetséges. Terepi kutatásaim során számos olyan részletkérdésre lettem figyelmes, amelyet a térkép felett görnyedve hónapok alatt sem vettem észre. Például azt, hogy a mai Majs település két domb közötti hosszanti völgyben fekszik, vagy hogy a templomoknak a középkorban nem csak hitéleti szerepe lehetett, hanem tornyaikat irányjelzőnek is használhatták…
Végül az események rekonstrukciójában is elengedhetetlen a terepei jelenlét. Leírásokból ismert eseményeket akkor tudunk egy terepen igazán jól elhelyezni, rendszerbe foglalni, ha az eseményeket és a terepet is alaposan ismerjük, mindkettő beleivódott idegrendszerünkbe. Ehhez pedig nem csak olvasással, de a terepen is annyi időt kell tölteni, amennyit csak lehet. Mindez pedig nem csak tapasztalatok és újabb adatok begyűjtéséhez vezethet, de lehetővé teszi a szereplők nézőpontjába történő belehelyezkedést. Mi lehetett az adott terepen előnyös az egyes feleknek, az egyes cselekedeteket milyen földrajzi tényezők motiválhatták. 500 év távlatából ez nem könnyű, de ha ismerjük az adott kort és a szereplők szándékait, lehetőségeit akkor a terepbejárásokról számos új gondolattal gazdagodva térhetünk haza!

A képen a következők lehetnek: égbolt, fű, fa, túra/szabadtéri és természet, , szöveg, amely így szól: „VÖLGY”

A képen a következők lehetnek: álló emberek, égbolt, fű, túra/szabadtéri és természet, , szöveg, amely így szól: „TEMPLOM FALU”

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „A majsi dombok közötti völgy Majs”

A bejegyzés trackback címe:

https://mohacsicsata.blog.hu/api/trackback/id/tr315422958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása