Ahogy a cím is mutatja, ebben a posztban röviden bemutatom a török forrásokat és azt, hogy mit érdemes róluk tudni, hogyan használhatóak a rekonstrukció folyamatában.
A szultáni naplót leszámítva a török történetírók leírásainak érdekessége, hogy nagyon dagályosak, a történéseket hosszú körmondatokkal és szóvirágokkal, „jelzőhalmozásokkal” tarkítva írták meg, első sorban a keresztények démonizálása és a török győzelem felnagyítása érdekében. Ebből kell nekünk kihámozni azokat az adatokat, amik segítségünkre lehetnek. Elbeszéléseik nem elsősorban a (túlzó) számszerű adatok, hanem a különböző mozzanatok, cselekvések megismerésére szempontjából érdekesek. Szerencsénkre viszonylag sok török írás maradt fenn a csatáról, és szinte mindegyik tartalmaz valamennyi információt, ami segíti az események rekonstruálását. A legtöbb török mű fordítását Thury József (fotója a képek között látható) végezte el a 19. század utolsó éveiben. Véleményem szerint a török források közül az alábbi kettő a legfontosabb, ezekre lehet leginkább támaszodni:
SZULTÁNI NAPLÓ: A szultán hivatalnokai által vezetett hadinapló, ami napokra lebontva mutatja be a hadjárat fontosabb eseményeit. Mivel ez „hivatalos dokumentum”, alapvetően nem propaganda célból készült, illetve a készítői jelen voltak a csatában, a leghitelesebb török forrásnak tekinthető. Egyetlen hátránya, hogy viszonylag szűkszavú, így az események pontos lefolyásának rekonstrukciójához önmagában nem elegendő, viszont ahhoz erős támpontokat ad.
https://archive.org/details/trktrtne01thuruoft/page/314
DZSELÁLZÁDÉ leírása: Egy nagyon magas rangú török hivatalnok, aki maga is részt vett a csatában, így első kézből értesülhetett a fontos eseményekről. Művének egyik nagy értéke, hogy az eseményeket igyekszik – a szultáni naplóhoz hasonlóan – koherens rendszerbe foglalva, viszonylag részletesen bemutatni, emellett pedig török hadrendről és hadmozdulatokról olyan konkrét részleteket is leír, amelyek sem a szultáni naplóban sem más történetíróknál nem jelennek meg, nagyban segítve ezzel a rekonstrukciót. Művének címe: Az országok osztályai és az utak felsorolása.
http://real-eod.mtak.hu/2871/1/4_MHHE_DiplomaciaiEmlekek_ActaExtera_TMT_2_Irok_02.pdf
Kezdődik a 118.oldalon.
Az alábbi művek kevésbé összeszedettek, illetve átfogók, többnyire közvetett adatok alapján ismertetik az eseményeket, ugyanakkor fontos részleteket tartalmaznak, és így alkalmasak a többi forrás ellenőrzésére, kiegészítésére.
FERDI: A törvényhozó Szulejmán története
KEMÁLPASAZÁDÉ: Mohácsname
LUTFI: Az Oszmán-ház története
PECSEVI: Pecsevi török történetíró leírása a mohácsi ütközetről (ford: Vámbéry Ármin)
Az alábbi fotón Thury József látható
