Kezdjük akkor boncolgatni az első kérdést: Hogyan tudunk ismereteket szerezni egy 500 évvel ezelőtti eseményről? Alapvetően két lehetőség áll rendelkezésünkre: Az ÍROTT FORRÁSOK adatai, illetve az adatokból LOGIKAI ELEMZÉS révén levonható következtetések.
Olyan adatokat, amelyek lehetőséget teremtenek a csata egyes körülményeinek, illetve mozzanatainak rekonstruálásához első sorban az írott források tartalmaznak. Ezek közül is leginkább azon ún. elsődleges források hasznosak, amelyek résztvevők tollából vagy elmondásából maradtak fent.
Az írott forrásokból HIÁNYZÓ vagy azokban ELLENTMONDÁSOSAN, TÖBBÉRTELMŰEN rögzített adatokra jelenthet megoldást a logikai elemzés, azaz hogy az adatok összességét mérlegelve megpróbálunk következtetni a legvalószínűbb lehetőségre. Ehhez azonban szükségünk van rengeteg kiegészítő- vagy háttér-információra is. Ilyen háttér-ismereteket nyújthatnak történettudományi munkák, más tudományágak ismeretanyaga, vagy például a legújabb régészeti kutatások eredményei is. E háttér-információk összegyűjtése nem könnyű feladat, sokszor speciális szakemberek segítségét igényli.
A második módszer egyik különleges formája (de a rekonstrukciónak nélkülözhetetlen eszköze) a szereplők helyébe történő belehelyezkedés. Ennek azonban van egy fontos feltétele: Tudnunk kell 500 évvel ezelőtti fejjel gondolkozni, ez pedig nem egyszerű. Nem csak a már említett, korra vonatkozó háttérismeretek széles köre, de beleérző képesség is szükséges hozzá. Nyilvánvaló, hogy minél több információ hiányzik az írott forrásokból, annál többet kell pótolni logikai modellezés által.