Avagy megfejthető-e 500 év távlatából, hogy hol és hogyan zajlott le a mohácsi csata?

A mohácsi csata rekonstrukciója

A mohácsi csata rekonstrukciója

A terepbejárás fontossága

2020. január 23. - D_T

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember

A TEREPBEJÁRÁS FONTOSSÁGA
A forrásokat taglaló posztok közül ezen utolsóban a térképekről és helyszíni bejárás fontosságáról ejtünk pár szót. (A következő poszttól már belekezdünk az érdemi munkába az akkori terep rekonstruálásával)
Valamire való nyomozás nem képzelhető el a helyszín ismerete nélkül, így van ez akkor is, ha egy ötszáz évvel ezelőtti eseményt szeretnénk rekonstruálni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanis, hogy „tett” tágabb helyszíne ismert és könnyen elérhető. Hogyan tudunk hát ismereteket szerezni a terepről?
A terep rekonstruálását illetően adódik a felvetés, hogy a térképek segítségével ez könnyen megoldható. Ez azonban csak részben igaz. A területről rendelkezésre álló legkorábbi térképek ugyanis legalább 200 évvel a csata után keletkeztek. Viszont ezek is - az azóta keletkezett, illetve a mai műholdas térképekkel együtt - jól használhatóak az átalakulás trendjeinek, mértékének nyomon követésére. Nem kis szerencsénkre sem a természetes átalakulásnak sem a mesterséges átalakításnak valószínűleg nincsenek olyan következményei, amik gátolnák az eredményes rekonstrukciót. Fontos ismereteket szerezhetünk még a korabeli oklevelek tartalmának megismerésével is, amelyek támpontokat nyújtanak a földrajzi viszonyok megismerésében.
Ha azonban igazán mélyre ható ismereteket szeretnénk szerezni a terepről, akkor semmilyen térkép nem tudja helyettesíteni a helyszíni tájékozódást. A terep, valamint az irányok és a távolságok helyes érzékelése, összefüggések felismerése csak a helyszínen lehetséges. Terepi kutatásaim során számos olyan részletkérdésre lettem figyelmes, amelyet a térkép felett görnyedve hónapok alatt sem vettem észre. Például azt, hogy a mai Majs település két domb közötti hosszanti völgyben fekszik, vagy hogy a templomoknak a középkorban nem csak hitéleti szerepe lehetett, hanem tornyaikat irányjelzőnek is használhatták…
Végül az események rekonstrukciójában is elengedhetetlen a terepei jelenlét. Leírásokból ismert eseményeket akkor tudunk egy terepen igazán jól elhelyezni, rendszerbe foglalni, ha az eseményeket és a terepet is alaposan ismerjük, mindkettő beleivódott idegrendszerünkbe. Ehhez pedig nem csak olvasással, de a terepen is annyi időt kell tölteni, amennyit csak lehet. Mindez pedig nem csak tapasztalatok és újabb adatok begyűjtéséhez vezethet, de lehetővé teszi a szereplők nézőpontjába történő belehelyezkedést. Mi lehetett az adott terepen előnyös az egyes feleknek, az egyes cselekedeteket milyen földrajzi tényezők motiválhatták. 500 év távlatából ez nem könnyű, de ha ismerjük az adott kort és a szereplők szándékait, lehetőségeit akkor a terepbejárásokról számos új gondolattal gazdagodva térhetünk haza!

A képen a következők lehetnek: égbolt, fű, fa, túra/szabadtéri és természet, , szöveg, amely így szól: „VÖLGY”

A képen a következők lehetnek: álló emberek, égbolt, fű, túra/szabadtéri és természet, , szöveg, amely így szól: „TEMPLOM FALU”

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „A majsi dombok közötti völgy Majs”

Háttérismeretek a mohácsi csata megértéséhez.

A képen a következők lehetnek: 8 ember, , mosolygó emberek
Az előző posztokban arról volt szó, hogy hogyan szerezhetünk közvetlen adatokat a mohácsi csata lefolyásáról. Azonban van még egy nagyon fontos fajtája az ismereteknek, amiket összefoglaló néven háttérismereteknek nevezhetünk. Ilyen közvetett, azaz nem közvetlenül a csata eseményeire vonatkozó adatok nélkül a csatára vonatkozó konkrét ismeretek nehezen értelmezhetők, sőt könnyen félrevezethetnek bennünket, amely csapdába sokan beleestek már.
Hogyan éltek az akkori emberek, milyen céljaik voltak, milyen nehézségekkel néztek szembe? Milyen volt a csata idején a Magyar Királyság és a többi résztvevő ország politikai, gazdasági, katonai helyzete, mik lehettek a szándékaik, lehetőségeik? Hogyan zajlottak az akkori csaták, hogyan harcoltak a korabeli seregek egymás ellen? Csupa olyan kérdés, amelyet csak történészek segítségével válaszolhatunk meg. A kor társadalmát, hadseregeit, eszmeiségét kutató történészek munkája nélkül lehetetlen vállalkozás lenne még a csata néhány órájának rekonstrukciója is.
Elengedhetetlenül szükségesek továbbá földrajzi, geológiai ismeretek, amelyek segítenek a küzdelem helyszínének, domborzatának, vízrajzának, útviszonyainak rekonstruálásában. Ennek kutatása csak pár éve került az érdeklődés homlokterébe, korábban egyedül az előző posztban már említett Papp László foglalkozott behatóbban a kérdéssel.
Az alábbiakban azokat a történészeket sorolom fel, akik kutatásaikkal számomra leginkább segítették a kor és a résztvevők alaposabb megismerését, akik munkáit a legnagyobb haszonnal forgattam. Emellett persze tisztelettel kell adózni azon itt fel nem sorolt számtalan szakembernek, aki munkájukkal hozzájárultak az adott kor megértéséhez.

1. KÁLDY-NAGY GYULA: Turkológus, Szulejmán szultán korának szakértője. A Török Birodalomra, és különösen annak hadkiegészítési viszonyairól szóló, török levéltári anyagokat feldolgozó kutatásai révén tudunk például viszonylag pontos becslést tudunk adni a török sereg nagyságáról, összetételéről.
2. KUBINYI ANDRÁS: Középkorkutató, a Mátyás- és a Jagello-kori Magyarország társadalmának és hadseregének szakértője. Műveiből érthetjük meg átfogóan a Magyar Királyság korabeli társadalmának, hadszervezetének helyzetét, viszonyait, működését. E tényezők alapvetően befolyásolták a csata körülményeit, alakulását.
3. ÁGOSTON GÁBOR: Történész, az oszmán hadsereggel kapcsolatos kérdések szakértője. Folyamatosan zajló török levéltári kutatásai alapján lényeges adatok birtokába jutottunk a török sereg tűzfegyverrel való ellátottságról, ágyúparkjának jellemzőről, illetve ezek harctéri alkalmazásáról, valamint a török harcrendet, harcmodort illetően.
4. B. SZABÓ JÁNOS: A fiatalabb történésznemzedék képviselője, aki az utóbbi időszakban újra „térképre helyezte” a mohácsi csatát. Történészi mércével mérve is szélesnek mondható forrásbázisú tanulmányaiban számtalan új adattal és szemponttal gazdagította a csatáról szóló gondolkodást. Széles közönség számára is érdekes és érthető ismeretterjesztő könyvei és előadásai segítenek közelebb hozni a mohácsi csatát (és más fontos ütközeteket) tudományos háttérrel nem rendelkező érdeklődőkhöz is. Az alábbi linken érhető el a mohácsi csatáról szóló előadása.
https://www.youtube.com/watch?v=jfxEJfUmtRg
A következő posztban személyes terepbejárásom tapasztalatairól lesz szó.

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „lándzsa pajzs szablya szablya puska Janicsár szpáhi”

 

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember

A képen a következők lehetnek: 1 személy, öltöny

A képen a következők lehetnek: 1 személy, szemüveg, , szöveg, amely így szól: „Kubinyi András”

A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás és szöveg

A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás és öltöny

 

A mohácsi csata régészeti vonatkozásai

A MOHÁCSI CSATA RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI
Ebben a posztban arról lesz szó, hogy milyen eddigi régészeti eredményekre támaszkodhatunk a csata rekonstrukcióját illetően.
A mohácsi csatához hasonló emberi tevékenységek akaratlanul is nyomot hagynak a környezeten. Ezen nyomok felderítésével és a történettudomány, illetve a logikai elemzés segítségével történő helyes értelmezésével évszázadokkal később is következtetéseket vonhatunk le a történések helyével, idejével, lefolyásával kapcsolatosan.
A mohácsi csatához köthető nyomok régészeti feltárásában véleményem szerint eddig három személy eredményeit érdemes külön kiemelni.
GERGELY ENDRE 1924-25 folyamán folytatott ásatásokat a mohácsi csatatéren. Tevékenységének eredményét alapvetően befolyásolta, hogy az ásás során néhány ember kézi erejére volt kénytelen hagyatkozni. Tevékenységében elsősorban abból a feltételezésből indult ki, hogy Sátorhely környéke helyett attól, illetve akár a Borza pataktól délre eső területen zajlott le a csata, így ásatásait első sorban erre a területre összpontosította, különös figyelemmel a főút mellett fekvő Törökdombra, illetve az ún. Vizslaki rétre. Az általa találtak leginkább római eredetű maradványok voltak. A Törökdombon legnagyobb valószínűséggel a római határ (Limes) egyik őrtornya állhatott, más érdemi lelet innen azóta sem került elő. Munkája fő eredményének azt tarthatjuk, hogy a Törökdomb és környéke nagy eséllyel közvetlenül nem köthető a csatához.
PAPP LÁSZLÓ az 1950-es évek második felétől kezdve szisztematikusan kutatta a csatateret. Néprajzi háttere sokat segítette abban, hogy a helyi lakosoktól információkat nyerhessen és ez nagyban segítette a kutatásait. 1960-ban így találták meg az első ma is ismert tömegsírokat Sátorhely mellett. Ezt követő kutatásai Földvár falu megtalálására, illetve a küzdőtér behatárolására, valamint újabb tömegsírok felkutatására irányultak. Véleményem szerint Földvár lokalizációját nagyjából helyesen végezte el, és helyesen mutatott rá, hogy ez nem az a település, amely a küzdőtéren, a török ágyúk közvetlen közelében feküdt. A települést keresve jutott el a délnyugati dombvonulat lábánál fekvő középkori falu, Mersa felfedezéséhez, amelyet ő szerintem tévesen azonosított a csatatéren fekvő faluval. A tömegsírok felkutatásán túl munkájának legnagyobb eredménye a csatatér és környékéről szóló addig feltárt néprajzi, történeti, régészeti adatok első rendszerbe foglalása. https://library.hungaricana.hu/…/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_19…/…
https://library.hungaricana.hu/…/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_19…/…
BERTÓK GÁBOR munkatársaival a kétezres évek második fele óta foglalkozik a csata nyomainak kutatásával. Elsősorban fémkeresős kutatásra, illetve más, ásást nem igénylő módszerekre épülő munkájuk eredményeképpen elmúlt tíz évben nagy számú releváns lelet (ólomgolyók, lószerszám-, és fegyvertöredékek) került elő, amelyek első sorban a csata belső küzdőterének és főbb eseményeinek azonosításában jelenthetnek erős támpontot. Fontos eredmény egy középkori falunyom azonosítása a mai Majs közelében, amelynek elhelyezkedése teljesen egybevág a Brodarics István által leírt faluéval. Bertók Gábor munkájának legfontosabb eredménye, e falunyom azonosítása, illetve hogy mára olyan mennyiségű és minőségű régészeti adat áll rendelkezésünkre, amelyek már alkalmasak alaposabb elemzésre és következtetések levonására.
https://index.indavideo.hu/…/Nem_is_tudjuk_hol_esett_el_Mag… http://epa.oszk.hu/…/EPA00018_hadtortenelmi_2011_3_919-928.…
Illik tovább megemlíteni a magyar hadirégészet egyik úttörője, NÉGYESI LAJOS nevét, aki évtizedek óta szorgalmazza, támogatja és folytatja Majs és környékének vizsgálatát.
https://www.academia.edu/…/CSAT%C3%81K_N%C3%89MA_TAN%C3%9AI…
Néhány éve Pap Norbert professzor vezetésével egy újabb csoport kezdett dolgozni a mohácsi csatatér kutatásán, amely várhatóan régészeti feltárást is magában foglal. Erről a munkáról régészeti vonatkozású új adatokat tudomásom szerint eddig nem közöltek.
A rekonstrukció további folyamatában nagy mértékben fogunk támaszkodni a régészeti adatokra.

fb_regeszet.jpg

A mohácsi csata török forrásairól

fb_07_14_m.jpg

Ahogy a cím is mutatja, ebben a posztban röviden bemutatom a török forrásokat és azt, hogy mit érdemes róluk tudni, hogyan használhatóak a rekonstrukció folyamatában.
A szultáni naplót leszámítva a török történetírók leírásainak érdekessége, hogy nagyon dagályosak, a történéseket hosszú körmondatokkal és szóvirágokkal, „jelzőhalmozásokkal” tarkítva írták meg, első sorban a keresztények démonizálása és a török győzelem felnagyítása érdekében. Ebből kell nekünk kihámozni azokat az adatokat, amik segítségünkre lehetnek. Elbeszéléseik nem elsősorban a  (túlzó) számszerű adatok, hanem a különböző mozzanatok, cselekvések megismerésére szempontjából érdekesek. Szerencsénkre viszonylag sok török írás maradt fenn a csatáról, és szinte mindegyik tartalmaz valamennyi információt, ami segíti az események rekonstruálását. A legtöbb török mű fordítását Thury József (fotója a képek között látható) végezte el a 19. század utolsó éveiben. Véleményem szerint a török források közül az alábbi kettő a legfontosabb, ezekre lehet leginkább támaszodni:
SZULTÁNI NAPLÓ: A szultán hivatalnokai által vezetett hadinapló, ami napokra lebontva mutatja be a hadjárat fontosabb eseményeit. Mivel ez „hivatalos dokumentum”, alapvetően nem propaganda célból készült, illetve a készítői jelen voltak a csatában, a leghitelesebb török forrásnak tekinthető. Egyetlen hátránya, hogy viszonylag szűkszavú, így az események pontos lefolyásának rekonstrukciójához önmagában nem elegendő, viszont ahhoz erős támpontokat ad.
https://archive.org/details/trktrtne01thuruoft/page/314


DZSELÁLZÁDÉ leírása: Egy nagyon magas rangú török hivatalnok, aki maga is részt vett a csatában, így első kézből értesülhetett a fontos eseményekről. Művének egyik nagy értéke, hogy az eseményeket igyekszik – a szultáni naplóhoz hasonlóan – koherens rendszerbe foglalva, viszonylag részletesen bemutatni, emellett pedig török hadrendről és hadmozdulatokról olyan konkrét részleteket is leír, amelyek sem a szultáni naplóban sem más történetíróknál nem jelennek meg, nagyban segítve ezzel a rekonstrukciót. Művének címe: Az országok osztályai és az utak felsorolása.

http://real-eod.mtak.hu/2871/1/4_MHHE_DiplomaciaiEmlekek_ActaExtera_TMT_2_Irok_02.pdf

Kezdődik a 118.oldalon.


Az alábbi művek kevésbé összeszedettek, illetve átfogók, többnyire közvetett adatok alapján ismertetik az eseményeket, ugyanakkor fontos részleteket tartalmaznak, és így alkalmasak a többi forrás ellenőrzésére, kiegészítésére.
FERDI: A törvényhozó Szulejmán története
KEMÁLPASAZÁDÉ: Mohácsname
LUTFI: Az Oszmán-ház története
PECSEVI: Pecsevi török történetíró leírása a mohácsi ütközetről (ford: Vámbéry Ármin)

Az alábbi fotón Thury József látható

thury.jpg

Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról

Avagy a mohácsi csata keresztény forrásairól

Az elkövetkező posztokban a rekonstrukcióhoz szükséges adatok forrásai lesznek terítéken. Most az elsődleges (a csatában részt vett emberek élményein, elmondásain alapuló) keresztény forrásokat gyűjtöttem össze. (A török és az egyéb további forrásokat a következő posztokban fogom röviden bemutatni). Történészeink, levéltárosaink a mai napig végzik azt a nagyon alapos munkát, amely a szóba jöhető adatok megismerését szolgálja.

BRODARICS ISTVÁN: A LEGIGAZABB LEÍRÁS A MAGYAROKNAK A TÖRÖKÖKKEL MOHÁCSNÁL VÍVOTT CSATÁJÁRÓL: Tekintettel a szerző műveltségére, kancellári pozíciójára, illetve az írás terjedelmére, részletgazdagságára ez a mű számít a csata első számú keresztény adatforrásának. Körülbelül másfél évvel a csata után keletkezhetett, első sorban a személyekre fókuszálva írja le a csatát megelőző hetek, napok, a csata napjának történéseit. Mivel latinul íródott ezért a különböző fordítások adattartalma némileg eltérhet. A későbbi posztokban az eltérő értelmezéseket külön jelezni fogjuk, megkísérelve megtalálni a legpontosabb fordítást.

Elérhető hangoskönyv formájában is (vezetés közben remek hallgatnivaló:-))

https://www.youtube.com/watch?v=_dUcV1_dQKI&list=PLackOwtik0Bu2CZR0g395t8tPswhFpVdZ

VERANCSICS ANTAL: MAGYARORSZÁGON LEGUTÓBBI LÁSZLÓ KIRÁLY FIÁNAK LEGUTÓBBI LAJOS KIRÁLYNAK SZÜLETÉSE ÓTA ESETT DOLGOK EMLÉKEZETE : Olyan más keresztény forrásban alig említett részleteket oszt meg, amelyek összhangban vannak a török forrásokkal (pl. hogy a magyarok elérik a török tábort.) Az egyes leírások azért különbözhetnek, mert mindenki azt tudja elmondani, amit ő személyesen 

CSEH LEVÉL: Érdekes adatokat tartalmaz egy korabeli cseh levél, amely a csatában részt vett személyek visszaemlékezésén alapszik. Fontos adalékokat tartalmaz nem csak az eseményekre, hanem a fegyverzetre és hadi működésre vonatkozóan is. Leírja, hogy akik nehéz páncélt viseltek kisebb valószínűséggel élték túl a csatát, mint azok, akiken ez nem volt. https://epa.oszk.hu/00000/00018/00039/pdf (Hadtörténeti Közlemények 1889, 503.o)

JACOMO ZARATINO, a magyar jobbszárnyon (Batthyányi) harcoló külföldi katona beszámolója, számos értékes, máshol le nem írt részletet mondott el a csatáról, pl becslést adott a török ágyúsánc hosszára vonatkozóan. ANTONIO BOEMO velencei kém jelentése és ANTONIO BURGIO pápai követ levelei szintén tartalmaznak hasznosítható, túlélőktől szerzett fontos ismereteket. Sok adatot tartalmaznak a külföldi túlélők beszámolói, amelyek már pár hónappal később megjelentek külföldi újságokban.

 

A fenti leírások megtalálhatóak az alábbi két igen részletes forrásgyűjteményben, ajánlom mindenki figyelmébe őket:
MOHÁCS EMLÉKEZETE c. könyv (szerk.: Katona Tamás)
MOHÁCS . (szerk.: B. Szabó János)

Miért él olyan sok verzió a mohácsi csatával kapcsolatosan?

Ebben a posztban az adatok értelmezésének és rendszerezésének problémáját vesszük kicsit górcső alá, 2 kérdés mentén.

1. MIÉRT ÉL A CSATÁRÓL SZÁMOS ELLENTMONDÓ VERZIÓ, HOL CSÚSZHAT FÉLRE AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE?


2. HOGYAN KERÜLHETJÜK EL EZEKET A CSAPDÁKAT?

Minél nagyobb a nem egyértelmű adatok aránya egy eseménnyel kapcsolatosan annál nehezebb utólag koherens történések rendszerévé formálni azokat. Az emberi elme ilyen esetekben hajlamos az egyszerűsítésre, az adatok tudattalan szelektálására. Van, aki jobban el tudja kerülni az ebből fakadó csapdákat, van, aki kevésbé. „Egyszerűbb”, kevesebb energiabefektetést igényel egy kézenfekvő gondolatot keresni és „elfelejtkezni” a hozzá nem illeszkedő adatokról. Fokozza a problémát, hogy ha egy hiteles ember fogalmaz meg egy jónak látszó, de mégis tévesnek bizonyuló gondolatot: ez hosszú időre, akár évtizedekre tévútra viheti mások gondolkodását is.


Mi, akik a rekonstrukcióval foglalkozunk hajlamosak lehetünk találni egy újszerűnek ható és számunkra szimpatikus, koherensnek látszó gondolatot, amely 70-80 százalékban illeszkedik az adatokhoz. A maradék 20-30 százaléknyi adatot pedig akár tudat alatt nem vesszük figyelembe, tévesnek állítjuk be, esetleg úgy „értelmezzük”, hogy úgy tűnjön alátámasztják az elméletünket. Olvasva a különböző elképzeléseket úgy gondolom, hogy még a profi szakemberek sem mindig tudják elkerülni e csapdahelyzetet, ez azonban inkább emberi vonás, nem a szakmai tudás mércéje. A mohácsi csata esetében ráadásul – talán az egyértelmű adatok hiányában és az érzelmi töltet okán – mintha erősebb lenne ez a hatás.

Még egy érdekes számadat: A csata rekonstrukciója nem hétköznapi, nehéz, sok zsákutcával tarkított, gondolkodtató probléma, ahol annak a bizonyos ellentmondó 20-30 százaléknak a helyre tételéhez sokszor az összes erőfeszítés 70-80 százalékára lenne szükség. Nem túl bíztató perspektíva.


Szerencsére azonban e, később zsákutcának bizonyuló tévutak is előrébb vihetik a rekonstrukciót, például bizonyos részproblémák fókuszba helyezéséve. Így végső soron elősegítheti a tisztázás folyamatát. E tévutak sokat segítenek nekünk, akiknek ugyanazt a gondolatmenetet már ne kelljen végigjárjuk. Manapság már több emberrel meg tudjuk vitatni a felmerülő lehetőségeket, illetve sokszor pedig nincs is más dolgunk, mint az elődök által már fáradtságos munkával előkapart adatokat újra mérlegre tegyük, immár újabb ismeretekkel kiegészítve. Valljuk be nekünk így a 21. században némileg azért könnyebb dolgunk van…

Adódik a kérdés, hogy hogyan kerülhetjük el a fenti, értelmezési rendszerezési csapdákat? A rövid válasz, hogy tudatosan figyelünk rá. Emellett érdemes néhány fontos szempontot mindig szem előtt tartani:
1. Lehetőleg elsődleges források adataiból dolgozzunk, és igyekezzünk ezeket a lehető legaprólékosabban elemezni. A mások (mégha oly hiteles személy is az illető) által már értelmezett adatok könnyen tévútra vezethetnek minket. Számos alkalommal jártam én magam is így.
2. El kell tudni vonatkoztatni a kézenfekvő magyarázatoktól. A mohácsi csatát egyszerűbb úgy elképzelni, hogy két sereg felsorakozott egymással szemben, a mezőn, majd összecsapott. Ugyanakkor az adatokból valami teljesen más látszik valószínűnek…
3. És végül a legnehezebb dolog: Képesnek kell lennünk saját téves következtetéseink elvetésére. Akármilyen szépen is hangzik egy elmélet, ha bebizonyosodik a tarthatatlansága, akkor mihamarabb el kell búcsúzni tőle és nem szabad engedni "szabad forrásértelmezés" kísértésének. Az utolsó pillanatig kételkedjünk saját elméletünkben! Ha egy fontos adatot nem fogadunk el valósnak, azt alaposan indokoljuk meg, ha többet akkor kezdjünk gyanakodni, hogy a hiba a mi készülékünkben van…

A rekonstrukció folyamán nagyon igyekszem majd figyelni erre a problémára, szívesen veszek minden ezzel kapcsolatos építő jellegű hozzászólást!

Hogyan szerezhetünk ismereteket egy 500 évvel ezelőtti eseményről?

fb_05_17.jpg

Kezdjük akkor boncolgatni az első kérdést: Hogyan tudunk ismereteket szerezni egy 500 évvel ezelőtti eseményről? Alapvetően két lehetőség áll rendelkezésünkre: Az ÍROTT FORRÁSOK adatai, illetve az adatokból LOGIKAI ELEMZÉS révén levonható következtetések.
Olyan adatokat, amelyek lehetőséget teremtenek a csata egyes körülményeinek, illetve mozzanatainak rekonstruálásához első sorban az írott források tartalmaznak. Ezek közül is leginkább azon ún. elsődleges források hasznosak, amelyek résztvevők tollából vagy elmondásából maradtak fent.
Az írott forrásokból HIÁNYZÓ vagy azokban ELLENTMONDÁSOSAN, TÖBBÉRTELMŰEN rögzített adatokra jelenthet megoldást a logikai elemzés, azaz hogy az adatok összességét mérlegelve megpróbálunk következtetni a legvalószínűbb lehetőségre. Ehhez azonban szükségünk van rengeteg kiegészítő- vagy háttér-információra is. Ilyen háttér-ismereteket nyújthatnak történettudományi munkák, más tudományágak ismeretanyaga, vagy például a legújabb régészeti kutatások eredményei is. E háttér-információk összegyűjtése nem könnyű feladat, sokszor speciális szakemberek segítségét igényli.
A második módszer egyik különleges formája (de a rekonstrukciónak nélkülözhetetlen eszköze) a szereplők helyébe történő belehelyezkedés. Ennek azonban van egy fontos feltétele: Tudnunk kell 500 évvel ezelőtti fejjel gondolkozni, ez pedig nem egyszerű. Nem csak a már említett, korra vonatkozó háttérismeretek széles köre, de beleérző képesség is szükséges hozzá. Nyilvánvaló, hogy minél több információ hiányzik az írott forrásokból, annál többet kell pótolni logikai modellezés által.

A képeken két példát láttok: A magyar sereg csata előtti felállására és Földvár helyére vonatkozóan Brodarics István, aki a magyar vezetés tagjaként részt vett a csatában, adott támpontokat. Viszont, mivel a leírások többféle értelmezést is lehetővé tesznek, azt logikai elemzéssel kell kikövetkeztetni, hogy a lehetséges verziók közül melyik területen állt fel a csatához a magyar sereg, illetve hol feküdt a nevezett falu a legnagyobb valószínűséggel.

 

fb_05_17_b.jpg

Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

Terveim szerint a képen található kérdések mentén fogunk haladni a mohácsi csata rekonstrukciójának folyamatában. A kérdéseket igyekeztem olyan logikai sorrendben megfogalmazni, hogy a válaszok segítsék a további kérdések kibontását. Természetesen nem állítom, hogy minden kérdésre megtalálhatjuk a kétséget kizáróan helyes választ. Azt azonban igen, hogy ha a logikai rendszer helyes, akkor válaszaink támpontul szolgálhatnak a további - elméleti és régészeti - kutatásokhoz.

Gondolhatjátok, hogy minden fenti kérdésre kész és tökéletes válasszal rendelkezem, ez azonban közel sincs így. Minden lehetséges forrást áttekinteni, átgondolni és szakértő elmékkel megvitatni hosszú idő. Sokszor éreztem úgy, hogy egy kérdést már feldolgoztam, mígnem jött valami, vagy valaki és módosítani kellett a korábbi elképzelésemen és ennek a lehetőségét a későbbiekben sem zárom ki. Igyekszem az eredményeimet elgondolásaimat, úgy közzétenni, hogy a lehető legkevesebb bizonytalan vagy nyitott probléma maradjon. Nagyon számítok minden észrevételre, hogy akár új kérdések napirendre kerülésével, akár a már feltett kérdések közös megvitatásával, közösen a lehető legjobbat hozhassuk ki e nyomozásból...

Miért van szükség a csata kutatására?

Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség a mohácsi csata kutatására. A válasz egyszerű: Mert nem tudjuk pontosan hol volt az ütközet, és hogy hogyan is zajlott le. Bár néhány török és magyar szemtanú is leírta az eseményeket, azokban nem szerepel olyan egyértelmű támpont, amely kétséget kizáróan beazonosíthatóvá tenné a történések helyét: a leírások sok helyen hiányosak, többértelműek, ellentmondóak. A képen a piros téglalappal jelölt terület jelentős részén történhetett a csata 1-1 fontos mozzanata, amelyeknek kétségtelenül maradtak lenyomatai. Ezen túlmenően valahol e területen lehet eltemetve, akár 10-15.000 katona, zömében keresztény gyalogosok, tömegsírokban. Ez a kb. 120 négyzetkilométeres terület azonban olyan nagy, hogy teljes régészeti feltárása szinte lehetetlen, így fontos, hogy mielőtt ásatásokra kerül a sor, megpróbáljunk ehhez szilárdnak tűnő támpontokat találni. A csekély erőforrásokat azokra a területek feltárására lenne érdemes fordítani, ahol a legnagyobb valószínűséggel történhettek az események. Ezért van szükség arra, hogy a források és a háttérismeretek lehető legszélesebb körét feltárva megvizsgáljuk, elemezzük és meghatározzuk hol kereshetjük a régészeti nyomokat és bizonyítékokat a legnagyobb valószínűséggel.

Kezdődjék a nyomozás!

Kedves Érdeklődők! Évek óta foglalkoztat a mohácsi csata, mely kétségtelenül a magyar történelem fordulópontja volt. Ennek ellenére, a végső kimenetelt leszámítva, nagyon keveset tudunk róla. Nem tudjuk pontosan hol volt és hogyan zajlott le, hol vannak eltemetve a csata keresztény és török áldozatainak jelentős része, csak, hogy a legfontosabb kérdéseket említsem.

A közelgő 500 éves évforduló (2026) ismét remek apropót jelent arra, hogy megkíséreljünk válaszokat találni, a fenti kérdésekre. Az elmúlt bő száz évben ezt már sokan megpróbálták, de még senkinek sem sikerült. Most két profi (történészekből, régészekből és más szakemberekből álló) csapat is dolgozik a probléma megoldásán, két homlok egyenest eltérő elképzeléssel, eddig több-kevesebb sikerrel.

Meggyőződésem azonban, hogy részben az ő munkájuk kiegészítése, részben támogatása érdekében nem hiábavaló a hozzám hasonló lelkes "laikusok" bekapcsolódása sem, a mohácsi csata kutatása során ez már többször előre mozdította a holtpontra jutott dolgokat.

Az oldal létrehozásával több célt is magam elé tűztem:

- Szeretném támogatni, hogy a tudományos közvéleményen túl a történelmi kérdések iránt fogékony  érdeklődők szélesebb köre megismerkedhessen a csata kutatásának fejleményeivel, lehetőségeivel.
- Szeretném összegyűjteni a csatával kapcsolatos ismeretanyagot, azokat a kútfőket, amelyek a kutatás alapjául szolgálhatnak.
-Szeretném a jelenben zajló kutatások eredményeit, fejleményeit egy helyen összegyűjteni, megvitatni.
- Lehetőséget szeretnék teremteni felmerült elméletek, kérdések megvitatására, új ötletek felszínre kerülésére. (Ennek keretében én is közzé fogom tenni saját elképzeléseimet, amelyeken folyamatosan dolgozok)

- Felemelő érzés lenne, ha 21. századi kommunikációs felületek révén létre jöhetne egy olyan közösség, amely esetleg érdemben, tevékenyen támogatni tudná e lassan 500 éves csata titkainak megfejtését, a most folyó kutatásokat, akár csak gondolkodással, akár ma még nem nyilvánvaló módokon.

Szívesen veszem mindenki véleményét, ötletét, építő jellegű felvetését, kritikáját.

Igyekszem rendszeresen jelentkezni valami érdekességgel, ha bármi olyat találtok, amit ide valónak gondoltok, kérlek ne habozzatok elküldeni nekem! Emellett kifejezetten örülnék szakemberek társaságának, akár foglalkoznak a csatával behatóbban, akár csak érdeklődőként kívánnak bekapcsolódni.

E bloggal párhuzamosan, ugyanezen címmel és szinte tejesen megegyező tartalommal már elkezdtem szerkeszteni egy oldalt a Facebookon. A két oldalra elvileg ugyanazt a tartalmat fogom feltenni, esetleg itt a blogon olyan dolgokkal kiegészítve, amelyek a Facebookon technikai okokból nem jelenhetnek meg. 

Végül kérlek benneteket, hogy minél több ismerősötökhöz próbáljátok eljuttatni az oldal létezésének hírét, minél többen vagyunk, annál nagyobb értelmet nyer az oldal létezése, annál jobban támogathatjuk-e nemes célt, annál többen vehetnek részt ebben a kalandban!

Vágjunk is bele!

süti beállítások módosítása